Lassan az őszi füvesítés időszakába lépünk. Akinek van, az a gondozással küzd, akinek nincs, az a telepítéssel. Tulajdonképpen miért is füvesít mindenki, akinek csak egy kis helye van erre? Mert szép. Mert takarja a talajt, mert nem lesz sár. Mert oxigént termel, focizni lehet rajta, kifeküdni a napra, golfozni, stb. Érthető igények. Amikor azonban megpróbálja megvalósítani, nem mindenki gondol bele, hogy ez az egyik legnehezebb kertészeti feladat.
Egy kis gyep történet: A XVII. század elején a kertészetben megkezdődött a jakobinus korszak, amelyben megszületett a tipikus angol gyep. E korszak végére az angol gyep az arisztokraták és a dzsentrik számára a társadalmi státusz jelképévé vált: azt mutatta, hogy tulajdonosuk megengedheti magának, hogy olyan földet birtokoljon, amelyet nem használnak arra, hogy építsenek rá vagy élelmiszert termeljenek rajta. (Forrás Wikipédia)
A gyep szó az angol nyelvben először olyan közösségi területet jelentett, amin állatokat legeltettek. Ezek az ott élő fűfajokból, és kétszikűekből álló növényzetből, kaszálással jöttek létre. Elképzelhetjük, hogy kaszával, sarlóval mekkora munka lehetett a gyep fenntartása. A középosztály számára a gyep akkor kezdett elérhetővé válni, amikor feltalálták a fűnyírót 1830-ban. (kézi hajtású hasonlót ma is lehet kapni).
Gyep
A pázsit az más tészta. Ez már egy továbbfejlesztett gyep, amiben már csak (egyszikű) fűfélék vannak, egynemű, zöld képet mutat. 3-4 különböző tűrőképességű fűfaj keveréke, ami attól függ, mire használjuk, és milyen körülmények közé telepítjük a pázsitot. Csak pihenésre, sportra, legyen-e taposástűrő, árnyéktűrő, szárazságtűrő, stb. Igazából a pázsit egy teljesen természetidegen, majdnem monokulturális, sok befektetett energiát, öntözést, műtrágyát igénylő növényzet. Ez a gyep rendkívül sérülékeny, gondozás hiányában hamar tönkremegy, mert olyan gyepkeveréket vetünk, ami nagyon kevés fajt tartalmaz, és így nagyon kicsi a rugalmassága a különböző környezeti adottságokkal, változásokkal szemben.
Pázsit
Minden kapható fűmag, fajták keveréke. Ennek az az értelme, hogy az egyik taposástűrő, a másik szárazságtűrő, a harmadik pedig védi a többit. nagyon sok információt lehet találni füvesítéssel kapcsolatban. Én olyan szempontokat, és gyakorlati problémákat írnék itt le, amelyek nem mindig kapnak kellő hangsúlyt. Mielőtt pázsitot szeretnénk telepíteni, gondoljuk végig a következőket:
- Mennyi időt, pénzt, energiát (villamos energia, olaj, benzin, műtrágya, emberi erő) szeretnénk rá fordítani?
- Fontos-e az egynemű, haragos zöld gyep?
- Ha a vakond széttúrja, gyomok jelennek meg, mennyire leszünk idegesek?
- Akar -e a gyerek pingpongozni rajta?
- Van-e kutya, aki majd szép lyukakat ás bele?
- Díszgyepet akarunk, sportolni valót (taposástűrőt).
- Van-e öntözési lehetőség?
- Napos, vagy árnyékos helyünk van-e?
- A terület mérete nagyban meghatározza a telepítési, gondozási költségeket. Tudjuk-e finanszírozni?
- Szép pázsitot manapság csak öntözőrendszerrel lehet elérni. Ha ez nincs, embertelen munka szinte mindennap a megfelelő mennyiségű vizet kiöntözni. Tudjuk-e az öntözőtrendszer költségeit finanszírozni?
A fűfélék nedves körülményeket szeretnek, szeretik a tűző napot. Árnyékban ne reménykedjünk összezárt pázsitot. A füvesíteni szánt terület ráadásul nem mindig egységes. Sem talajban, sem napfényben. Érdemes megfigyelni a terület napellátottságát, majd egy rajzot készíteni, hogy mely helyek naposak, félárnyékosak, vagy teljesen árnyékosak. A legárnyékosabb helyekre árnyéktűrő fűmagot érdemes vetni ugyanattól a gyártótól, kinézetben különbség nem lesz észrevehető, de valószínűleg nem lesz olyan szép bármilyen fűmaggal sem a pázsit ilyen helyeken. Mélyárnyékban legjobb, ha valami mást találunk ki. Gyep helyettesítő árnyéktűrő talajtakaró növények, mint az árnyékliliomok, ibolya, árvacsalán, gólyaorrfélék, páfrányok. Gyakran a talaj előkészítésénél már elkövetik a hibát kerttulajdonosok. Ideális, ha 20 cm termőréteg van, de min. 10 cm mindenképpen kell a jó eredményhez. Mint általában a termesztett növényeink, a fűfélék is a laza, jó vízáteresztő képességű talajokat kedvelik. Ha köves a talaj, ott ritka lesz a fű. Az is javít a helyzeten, ha min. 5 cm termőföldet tudunk elteríteni a területen. A gyepen nem állhat meg a víz, ezért figyelembe kell venni, hogy a csapadék merre folyik le. A felesleget el kell vezetni,pl. lejtés biztosításával.
Tehát amikor döntünk fel kell tennünk magunknak a fenti kérdéseket.
A drágább, munkaigényesebb, intenzíven fenntartott pázsit esete a saját kertemben tapasztaltak alapján (100 nm):
Nálam tele volt egy rész építési törmelékkel. Oda nem lehetett vetni füvet. Úgy döntöttem, hogy hozatok 20 cm vastagságban termőföldet, mert van hely, és az épületbe vezető lépcső miatt szükséges is a magasítás. De mint írtam, elég lett volna 5-10 cm. Ebben a fázisban már elkövettem két hibát. Egyrészt nem gondoltam, hogy a gyep öntözése ilyen hosszú időt vesz igénybe minden nap, másrészt sajnáltam a pénzt egy öntözőrendszerre. Ez hiba volt. Egy meglévő füvesítést utólag felásni nem túl szerencsés. Másrészt nem sikerült egyenletesen elrendezni a régi szintet, így a feltöltés sem lett egyenletes. Ez az vonhatja maga után, hogy a fű egyik helyen zöldebb, a másik helyen világosabb lesz, attól függően, hogy milyen mélyre növesztheti a gyökereit. Tehát ha szép pázsit a cél, az öntözőrendszer csöveit legalább be kell építeni, mert később fel kell túrni a gyepet, ami nem egészséges, és a feltöltés vastagsága is egyenletes kell, hogy legyen.
A termőföldről annyit, hogy nagyon nehéz jó minőségűt kapni. Lehetőleg onnan vegyünk, ahol darálják, és esetleg trágyát is kevernek hozzá. Vannak ilyen üzemek. Kézzel érdemes összemorzsolni, ill. összegyúrni, és ha nem túl széteső, és nem túl nehezen gyúrható, akkor jó. Érdemes hazavinni egy marokkal, és hagyni állni, mennyire keményedik össze, vagy mennyire málik szét idővel száraz helyen. Mindenképpen legyen benne agyag, mert ha túl homokos, akkor elfolyik a víz, de homok is legyen benne, mert az lazítja. A színe sötét legyen, az mutatja, hogy sok benne a szerves anyag. Ezen lehet komposzttal segíteni, amit komposztüzemekben lehet beszerezni nagyobb mennyiségben. A fűfélék széles körben tolerálják a talaj kedvezőtlenebb tulajdonságait, és ezeket lehet javítani tápanyagokkal, esetleg homok hozzákeverésével. A termőföld előállító kertészetekben ezeket a földeket gyomirtóval is kezelik valószínűleg, tehát sokáig gyommentesek maradnak, bár ez a bio telepítési igények esetén nem szerencsés.
A vegyszeres gyomirtásról. Én a kutya, gyerek miatt elhatároztam, hogy nem alkalmazom. Kora tavasszal kezdtem a munkát, amikor a gyomok erős növekedésbe kezdtek. Rotációs kapával felkapáltam a területet, a kifordított gyomokat ahogy lehetett kigereblyéztem.
Első rotálás után
Ezután vártam 1 hónapig, majd ismét felrotáltam a területet, és kezdtem a füvesítést. A felszínt hosszú deszkával egyengettem el úgy, hogy két lécet beástam a földbe a föld szintjéig, beszintezve, majd azokon húztam végig a lécet. Így megfelelően sík felületet kaptam.
lehúzás léccel
A szegélyek is nagyon fontosak. vagy térkő, műanyag, vagy fém ágyásszegélyeket érdemes alkalmazni úgy, hogy a fűnyíróval végig tudjunk menni a felületen, mert egyébként külön ollóval szenvedhetünk fűnyírás után a kiigazításon. A füvesítés előtt ezeket meg kell tervezni, kivitelezni, és csak utána füvesíteni.
Milyen fűmagot vegyünk? Mindenképpen minőségit. Pl. Scotts, vagy Braeburn gyártmányút. A gyenge minőségű magok kelési százaléka nagyon alacsony, és azt vesszük észre, hogy ritkás marad a gyep. Persze van más megfelelő minőségű is, de azt csak a tapasztalatból lehet kideríteni. Mindenképpen starter trágyát (foszfordús) kell szórni vetés előtt, öntözni, majd egy hetet várni, hogy egy kicsit beívódjon a talajba. Bio trágyák pl. a DCM, vagy a Viano. Az ajánlott mennyiség rajta van a csomagoláson, de általában a 30 g/nm-t ajánlják. Ez persze a legkedvezőbb esetben jó, ha jó a talaj, a hőmérséklet, a vízellátás. Ezért ajánlom az előírtnál min. másfélszeres magmennyiséget, tehát kb. 50 g/nm-t.
A füvesítéshez kell néhány eszköz is. Kell egy kézi magvető eszköz (műtrágyaszóró), egy henger, gereblye.
műtrágyaszóró
A kézi magvető alkalmas a műtrágya kiszórására is, érdemes megvenni, mert a tápanyag kiszórásnál később is többször szükség lesz rá. Érdemes ilyet beszerezni, aminek felül van egy kézi kar, amivel a szórási lyukakat lezárhatjuk, ugyanis, ha megállunk a géppel, akkor nem kívánt mennyiségű fűmag, vagy tápanyag szóródhat ki egy pillanat alatt. Ezt érdemes elkerülni. Hengert, és vetőgépet is lehet kölcsönözni is. A területet egyszer simára, egyenletesre kell lehúzni a már jelzett módon, majd lehengerelni. érdemes várni 1-2 hetet, mert a talaj addig leülepszik, tömörödik, a mélyedéseket később be lehet tömni. A szintezőléceket addig benne lehet hagyni a talajban. A kiegyenlítés után ismét hengerelés legyen, mindaddig, amíg a terület egyenletesen sík nem lesz. Persze ezzel nem kívánatos módon tömörítjük a termőföldet, ami vetéshez nem lesz jó, végső hengerelés előtt ezt lazítani kell. A fűmagot a vetőgépbe úgy szórjuk bele, hogy kissé összekeverjük, hogy a különféle magok egyenletesen szóródjanak. Mind a gyeptrágyával, mind a fűmaggal keresztben, és hosszában is vessünk, hogy egyenletes legyen a szóráskép. A talaj ne legyen túl száraz, se túl nedves. Vetés után kb. 5 mm-re be lkell dolgozni a fűmagokat. Ellentétben sok honlappal, a fűmag keléséhez nem kell fény, és kipróbáltam, hiszen akkor nem lehetne takarni. Csak a magok olyan kevés tápanyagot tartalmaznak, hogy ha mélyebbre kerülnek, és elkezdődik a csírázás, hamar kifogynak a tápanyagból, és ha gyorsan nem kerülnek fényre a levélkék, éhen halnak, hiszen a napfényből táplálkoznak. Tehát magának a csírázásnak a megindulásához nem kell fény, miközben vannak növények, amik valóban el sem kezdenek csírázni sötétben, vagyis földdel takarva, mint pl. a bazsalikom mag. A túl mélyen takart magok nem fognak tudni felszínre kerülni, a nem takartaknál pedig esélyes, hogy madarak, vagy a szél áldozatai lesznek. A takarást gereblyével, vagy speciális szerszámokkal lehet elvégezni., pl. erre alkalmas a csillagkapa, vagy a 3 ágú talajlazító.
Ezekkel a hengerelt felszínt kissé meglazítjuk, elvégezzük a vetést, majd hengerelünk. Így a talajba dolgozódnak a magok. A vetést, hengerelést csak olyan időben szabad végezni, amikor nincs esélye a hirtelen nagyobb esőnek, mert az egész munkánk odaveszhet. Ezután folyamatos locsolás kell. A talaj felszíne nem száradhat ki, mert a fű csírakezdeményei kiszáradnak.
Először kb. 1 hét múlva kel majd ki az első adag fű, mégpedig az angolperje. Ha beindul, szinte hallani lehet a növekedését. eleinte ijesztő, hogy foltos az egész, hol sűrűbb, hol ritkább. Kb 1 hónapig az ember ezt gondolja, hogy kevés füvet vetett, elrontott valamit, ritkás lesz. De ennyi ideig tart a többi faj kikelése, és a gyep záródása. A fűféléknél ugyanis ugyanabból a magból később több levél lesz, ez teszi sűrűvé majd a vetést. tehát a végső eredményt csak kb. 1 hónap múlva lehet látni. Ekkor kiderül, hogy vannak-e kopasz foltok. Az öntözőberendezés rossz beállítása is kiderül, mert ahova kevés víz jut, ott bizony kopasz lesz a gyep.
